Literatúra

Gárdonyi Géza: A hópehely

Literatúra

Gárdonyi Géza 1884. október 1-jétől 1885. október 15-ig kántortanítóskodott Dabronyban. Ekkor kezdte írni Az én falum című könyvét. Bár az író nevét történelmi regényei tették híressé, az első sikert a kötet 1898-as megjelenése hozta. Az ebben szereplő A hópehely című elbeszélése Dabronyban játszódik, ezt adjuk most közre.

 
IWIW megosztásFacebookTwitter

Matos Maja: Mézeskalács

Literatúra

A szerző sütötte mézeskalács figurák"Szívből gratulálok szívet melengető, szép és tartalmas közösségi életükhöz és nem utolsósorban a mézeskalács-naphoz. Bizony az ehhez hasonló rendezvények tartják össze a falvak lakóit." - írta a szerző levelében II. Karácsonyi mézeskalácssütő versenyünkről. Matos Maja gyermekverse a versenyen Csöngei Abigél és Nagy Eszter előadásában hangzott el.

 
IWIW megosztásFacebookTwitter

N. Péntek Zsófia: Ádventi gyertyafény üzenete

Literatúra

Advent első napján fogadják szeretettel N. Péntek Zsófia Ádventi gyertyafény üzenete című versét, amit nemrégiben küldött számunkra az ünnep alkalmából és gyújtsák meg az első gyertyát adventi koszorújukon.

 
IWIW megosztásFacebookTwitter

N. Péntek Zsófia: A somlói manó meg a szegény ember

Literatúra

N. Péntek Zsófia „Az én mesém” című meseíró és illusztrációs pályázat felnőtt kategóriájában három mesével vett részt, melyből A somlói manó meg a szegény ember című meséje került be a huszonöt díjazott közé, valamint Az én mesém 4. című könyvbe. A mese az alábbiakban olvasható.

 
IWIW megosztásFacebookTwitter

N. Péntek Zsófia: Somlói manó ajándéka

Literatúra

Csukás István születésnapjának tiszteletére a Tárnoki Művelődési Ház és Könyvtár írta ki a "Mese, mese, mátka" című országos meseíró pályázatot, melyen Némethné Péntek Zsófia "Somlói manó ajándéka" című meséjével áprilisban első helyezést ért el. A mesét közreadtuk a Hírmondó Nagyalásony és környéke első, augusztusi számában, és itt is ezt tesszük.

 
IWIW megosztásFacebookTwitter

Némethné Péntek Zsófia: A somlói holló meséi

Literatúra

Némethné Péntek Zsófia neve ismerősként cseng a környékbeliek fülében. Az írónő Ajkán él, ám születésének helye Vid. Írásait szülőfalujának gyermekkori élményeiből táplálkozva készíti. Két könyve látott napvilágot, a 2008-as kiadású Igaz mesék novellái, versei emlékeket elevenít fel, míg a 2010-ben született Falu mesék, ahogy alcíme is jelöli Vid krónikája. Az írónő nemrégiben a Somlói manó ajándéka című meséjével ért el országos első helyezést, amiről a Nagyalásony Online is hírt adott. Meséi közül most a még kiadásra nem került A somlói holló meséi című történetet kaptuk meg közlésre.

 
IWIW megosztásFacebookTwitter

Krúdy Gyula: A terézvárosi búcsú

Literatúra

Krúdy Gyula: Régi pesti históriákBeliczay Imre, a mézeskalácssütő mester nemcsak ízletes mézeskalácsairól volt híres, hanem mint - ahogy a mézeskalácsosoknál az szokott is lenni, - a gyertyaöntés is rokonszakmaként a mesterségéhez tartozott. Nagyalásony híres szülötte ellátta gyertyákkal akkoriban az egyszerű háztartásokat, és a főúri szalonokat is. Gyertyái olyan híresek voltak, hogy a kiegyezés évében tartott királykoronázás gyertyáinak többségét az ő cége készítette. Ez alkalomból, a míves gyertyákon keresztül ismerte meg Ferencz József Beliczay tevékenységét, melynek eredményeképpen arany érdemkereszttel tüntette ki.

Krúdy Gyula Régi pesti históriák kötetének egyik színes, a búcsúk hangulatát bemutató írásában is feltűnik a mester alakja.

 
IWIW megosztásFacebookTwitter

Hegedűs János: Bajai leventék kálváriája

Literatúra

A trianoni békeszerződés után Magyarország nem tarthatott fenn általános hadkötelezettségen alapuló hadsereget. Kiútként létrehozták a honvédségen kívüli katonai előképzés intézményét leventeegyesületek formájában. Mivel a kormányzatnak a valódi céljait lepleznie kellett, a leventeszervezetek az iskolából kikerült fiúk nemzeti szellemű nevelését tűzték ki célul. A testnevelésről szóló LIII. tv. 1921-ben már minden 12-21 éves ifjút rendszeres testnevelésre kötelezett. 1939-ben a testnevelési kötelezettség már leventekötelezettséggé alakult át. 1944-től a leventék tömegesen kerültek a frontra, ahol sokan lelték halálukat, vagy hadifogságba kerültek. A túlélők hazatérése szinte a csodával volt határos.

A könyv szerzője 16 évesen került a leventékhez, 8 és fél évet húzott le a Gulágon. Visszaemlékezéseiben Nagyalásony és környéke is szerepel.

 
IWIW megosztásFacebookTwitter

Sipőcz József: Savanyó Józsi, a jó betyár

Literatúra

Az 1800-as évek hírhedett betyárjaiból a környéken is akadt néhány. Minden település, ahol megjelent, - mit megjelent, bujdosott - a magáénak akarja tudni az ott megforduló egyes betyárokat. Ne legyünk hát ez alól mi sem kivételek, hiszen Savanyó Józsi egyik támadásának színhelye épppen Nagyalásony környéke volt, amikor is társaival kirabolta Fernshitz Mihály baromfikereskedő tyúkászát.

 
IWIW megosztásFacebookTwitter

Kereső

Legfrissebb fotók

Galéria

Belépés

Most Online

Nincs

Regisztráltak

Statisztika

Regisztrált tagok : 969
Utoljára regisztrált : wutzhtuimj1980
Ma : 21 új regisztrált
A héten : 158 új regisztrált
A hónapban : 317 új regisztrált

Kapcsolat

ankarada araç kiralama ankarada araç kiralama gnlk kiralık ev