Falusi kirándulás 2011

Kultúra

Szalafő, Batha-portaA már hagyománnyá vált, Nagyalásony Község Önkormányzata által szervezett kirándulás az idén is nagy érdeklődést váltott ki a falubeliekből.

A háromnapos útra szeptember 15-én, csütörtökön kora hajnalban negyvenhét fővel, egy akkor még nem túl jó kedélyű, inkább álmosnak mondható csapattal indultunk az Őrségbe. Reggel nyolc óra környékén érkeztünk meg Őrimagyarósdra, ahol már várt minket Hegyi Vilmos Miklós házigazda, aki - miután szállásunkat elfoglaltuk -, túránk során kalauzolt bennünket.

Őrimagyarósdon

Utunk első állomása, a Szlovéniában található Jeruzsálem volt, aminek nevét a 13. században ott járt keresztes lovagok adták, akik útjuk során itt tartottak pihenőt. Ez a vidék már akkoriban is borvidék volt, és a lovagok jelentős mennyiséget fogyasztva belőle úgy hitték megérkeztek a Szentföldre. Miután csapatunk, ha nem is a Szentföldet, de kitűzött célját elérte, a csodálatos táj nyújtotta szépségek, valamint a bormúzeum és a katolikus templom megtekintése után a borkóstolónk helyszínére érkezett, ahol Brenholc Vincenc étterem tulajdonos és borosgazda fogadott minket, és kínált meg nagyszerű boraival, melyekből vásárolni is lehetett.

Jeruzalem

Jeruzsálemet magunk mögött hagyva továbbmentünk Lendvára, ahol a várkastélyt tekintettük meg. A várat mely építésének körülményei máig tisztázatlanok, többek között VI. Bánffy János nádor birtokolta a XV. században, akit Szapolyai János magyar király nevezett ki. A nádor a király után a második legnagyobb országos méltóság volt Magyarországon az akkori időkben. A XV. században járt itt Mátyás király édesanyjával, Szilágyi Erzsébettel és jegyesével, Beatrixszal. A várkastély a Lendvai Galéria és Múzeum intézménye 1973-óta.

A várból rövid séta után a Szent Katalin katolikus templomba értünk melyet 1749 és 1751 között, az Esterházy család egyik nőtagja építtetett fel barokk stílusban, Péntek János Ferenc plébános szolgálata idején.

A lendvai várban

Következő állomásunk a Makovecz Ház volt, ami a helyi művelődési háznak ad otthon. Makovecz Imre Budapesten született 1935. november 20-án. Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapító tagja, örökös elnöke.

Lendva, Makovecz Ház

A délután folyamán következhetett az első szabad program Lendvában. Időnket kihasználva mindenki igyekezett egy kicsit feltöltődni, pihenni, hogy aztán indulhassunk tovább Dobranakba ahol a Bakonaki tavat és környékét jártuk be. A Bakonaki tó gyönyörű szép bükkösök között, igazi vadregényes tájon található. Ezen a környéken természetes állóvizek nincsenek, ezért gátak segítségével alakítják ki az élővilág számára az élőhelyeket. A tó környéke számos lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra, többek közt horgászatra, sétákra, kempingezésre, az erdők gombászásra.

Tudósok a tó környékén számos jótékony hatású, úgynevezett energiapontokat fedeztek fel, melyből huszonhatot lemértek és megjelöltek. Nagyon sokan keresnek itt gyógyírt fájdalmaikra, egészségügyi problémáikra. Ha teszünk egy jóízű sétát az erdőben, megszűnik nyugtalanságunk, a mindennapi élettel járó stressz. Így volt ez velünk is, látható módon mindenki nagyon élvezte az itt eltöltött perceket. A nap talán legnyugodtabb pillanatait töltöttük el itt, mindenki feltöltődhetett egy kicsit a további programok előtt.

A Bakonaki tónál

Ezek után buszra szálltunk és visszaindultunk Magyarországra. Bőséges vacsoránkat Bajánsenyén a Berek Halászkert nevű halászcsárdában fogyasztottuk el, majd szállásunkra indultunk. Az első estén mindenki korán nyugovóra tért, elég hosszú és sűrű programon voltunk túl mindenki egy kicsit megfáradtan foglalta el alvóhelyét.

Másnap, pénteken a reggeli elfogyasztása után elindultunk Szalafőre, kirándulásunk legtöbb és nyugodtan mondhatom, legérdekesebb programjaink megtekintésére. Első utunk a Jakosa portára vezetett, ahol a tökmagolajütés folyamatát követhettük nyomon Gregócs Miklós szakértő tolmácsolásában, akinek e mesterséghez kötődő története egészen 1936-ig nyúlik vissza, amikor Jakosa Antal fiával, Henrikkel elkészítették a prést. Henrik bácsi felesége, Aranka és unokája, Miklós a mai napig folytatja a tevékenységet, és Aranka néni, ha már nem is aktív részese a munkának, azért ott tett látogatásunk alkalmával sem hagyta ki, hogy egy kicsit csatlakozzon hozzánk.

Néhány évvel ezelőtt Gregócs Miklós, Aranka néni pajtájában egy múzeumot alakított ki, és a család által használt szerszámokkal rendezte be.

Szalafő, Jakosa-porta

Szalafőn maradva egy gyors kitérőt tettünk a Jégveremhez, ahol régen, amikor még hűtőszekrény nem volt, itt tárolták a romlandó élelmiszereket. A jégtömböket egymásra rakva, szalmával elszigetelve tárolták.

Ha már Szalafőn időztünk a legtöbbet, meg kell említeni, hogy ez a település ún. „szeres település. Minden dombján egy-egy szer található. Alsószer, Felsőszer, Templomszer, Papszer, Gyöngyösszer, Csörgőszer és Pityerszer. Ezek közül mi Pityerszerre látogattunk el, ahol egy Népi Műemlékegyüttest vehettünk szemügyre. Az ottani idegenvezetőnk szakértő tolmácsolásában bemutatta nekünk az Őrség legrégebbi háztípusát, egy lakóházat, amely eredetileg füstösház volt, és Szalafő Papszeréről telepítették át Pityerszerre eredeti állapotában. A porta jelentősebb látnivalói között volt még az emeletes kástu, kerített lakóház, és az eredeti helyükön bemutatott használati tárgyak.

Szalafő, Pityerszer

A kora délutáni órákban érkeztünk meg a Batha-portára, ahol a már korábban bemutatott tökmagolaj ütéstudományából kinyert olajat kóstolhattuk meg, kiegészülve a mákolajjal, szőlőmagolajjal, mogyoróolajjal, dióolajjal. Ezek mellé finom pálinkát kínáltak a mézes szilvától a barackon át a körtéig. Aki akart vásárolhatott is a termékekből, többek meg is tették.

Szalafő, Batha-porta

Ezek után buszra szálltunk és elindultunk Magyarszombatfa irányába ahol elsőként egy gazdához vezetett utunk, aki kecsketenyésztéssel foglalkozik napjainkban, és a saját maga által előállított termékeivel kínált bennünket. A kecskesajt, kecskekolbász azért nem nyerte el egyöntetűen mindenkinek a tetszését, de azért megkóstoltuk ezeket a nem mindennap fogyasztott portékákat, majd egy rövid sétával az üzemet is meglátogattuk, ahol ezen finomságok készülnek, nem messze a tulajdonos házától.

Kecskesajt, és szalámi kóstolás

Az idő, mint mindig most is rohant és mi is igyekeztünk tovább, hogy a napi programot bejárjuk. Következő élményünk egy vadászati kiállítás volt ugyancsak Magyarszombatfán, az erdőségek szélén, ahol Gömbös Mátyás a kiállítás megtervezője és ötletgazdája tartott nekünk előadást, aki negyvenhárom éves vadászpályafutásából már huszonöt évet töltött az Őriszentpéteri Széchenyi Zsigmond vadásztársaság vadászmestereként. Sokak számára lenyűgöző volt, ahogy a természet és az ember összhangjáról, és egymáshoz fűződő viszonyáról mesélt nekünk udvarán. A múzeumban nem csupán az ő általa elejtett állatok trófeái vannak, szinte az összes állatfaj, beleértve a madarakat is, megtalálható itt. Különlegességnek számít egyik terme a múzeumnak, ez pedig az „Afrika terem”, amelyben, Namíbiában és az Egyenlítői Guineában elejtett vadak trófeái kapnak helyet. Az udvar egyik felén egy elkerített részben vaddisznókat is láthattunk, a másik oldalán pedig dámszarvas család élte mindennapjait.

Magyarszombatfa, Vadászati kiállítás

A nap végére, kissé megfáradtan, de nem csüggedve egy fazekas múzeumba vitt az utunk, ahol Albert Attila, fazekasmester, aki egyébként Magyarszombatfa polgármestere, tartott nekünk egy kis bemutatót különböző alkotásaiból. Elmondta, hogy ezen a környéken a föld gyengébb minősége miatt nagyon sok család a fazekas mesterséggel foglalatoskodott generációkon át. Nem volt ez másképp náluk sem, a nagyszüleiig visszamenőleg mindenki fazekas volt, így ő is roppant mód jól elsajátította a szakma csínját-bínját. Megmutatta nekünk kemencéjét, díszes tárgyait, volt köztük, amiket éppen érkezésünk előtt vett ki kemencéjéből, mondván a következő napi főzőverseny jól teljesítő csapatainak tagjai kapják ajándék gyanánt. Eközben elérkezett a kora este és visszaérkezvén szálláshelyünkre Hegyi Miklós vendéglőjében elfogyasztottuk vacsoránkat, majd mindenki nyugovóra tért.

Magyarszombatfa, Fazekas múzeum

A harmadik nap reggelén az indulás már csomagjainkkal együtt történt. Nem messze szállásunktól, a Vadása tóhoz mentünk, ahol egy kiadós séta keretében körbejártuk a tavat, melynek egyik részét horgászásra, a másikat pedig strandolásra használják. A tó az Őrség legismertebb tava, mely a nevét onnan kapta, hogy a környéken sok volt az arra kódorgó róka, amik rengeteg lyukat ástak az ott lévő patak mentén így lett „vad-ásta”, illetve a patak neve Vadása patak.

Őrimagyarósd, Vadása tó

Egy kicsit messzebb eső helyre Velemérre is ellátogattunk, ahol a sokak által a „fények templomának” is nevezett Szentháromság templomot és Aquila János 1378-ban festett freskóit csodálatos freskóit mutatták be nekünk. A templom építésével kapcsolatban azt feltételezik, hogy a XIII. század végén építhették. Kovács József a templom tudós plébánosának megfigyelése szerint a délkeleti ablakon bejövő fény a Madonna ölében ülő gyermek Jézust világítja meg a téli napforduló hajnalán. Ünnepek idején, karácsonykor, vízkeresztkor figyelték meg – ha az időjárás erre lehetőséget ad –, hogy a nap fénye hogyan világítja meg az éppen az aktuális ünnephez köthető valamely freskót, vagy annak egy motívumát.

Velemér, a fény temploma

A lélegzetelállító élmények után elhagytuk az Őrséget, és elindultunk hazafelé, pontosabban a Rezi mellett található Gyöngyösi Betyárcsárdába. Visszaúton a körmendi várban tettünk egy rövid látogatást. A várlátogatás előtt egy kis szabad programra is nyílt lehetőség, hogy egy kicsit mindenki nézelődjön, pihenjen. A kora esti órákban megérkeztünk a csárdába ahol a kirándulás lezárásaként egy közös vacsorán vettünk részt, lovasbemutatóval megfűszerezve.

A körmendi várban

Zárásként elmondható, hogy igazán tartalmas, szórakoztató, és érdekes programokat sikerült találunk, és remélhetőleg a minden évben megtartott falusi kirándulás hagyománya nem szakad meg, sőt tovább nő az érdeklődés iránta.

Cikk és képek: Somogyi Norbert

További képek a Picasa-n


 
IWIW megosztásFacebookTwitter

Csak regisztrált tagok szólhatnak hozzá!

Kereső

Legfrissebb fotók

Galéria

Belépés

Most Online

Nincs

Regisztráltak

Statisztika

Regisztrált tagok : 3168
Utoljára regisztrált : ikysu
Ma : 0 új regisztrált
A héten : 1 új regisztrált
A hónapban : 276 új regisztrált

Kapcsolat

ankarada araç kiralama ankarada araç kiralama gnlk kiralık ev