Szakadó esőben búcsúztattuk a tanévet

Természetismeret szakkör

Találó cím a június 1-jén tartott kirándulásunk beszámolójához, hiszen Bakonyjákón leszállva a buszról pár percen belül szakadni kezdett az eső. A Természetismeret szakkörös csapat azonban nem rettent meg: nekivágtunk a bakonyi rengetegnek, azonban alig fél órán belül a napokkal korábban még kellemes nyári túrának ígérkező évzáró kirándulásunk kalandtúrába fordult, és nem pusztán a szakadó eső miatt...

Bakonyjákótól a Bitva-patak völgyében elvileg turistajelzésen el lehet jutni Döbröntére. Ez az elmélet. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az egész völgyet legeltetésre használják, villanypásztorral le van zárva a korábbi földút, a jelzést pedig elterelik, és aki nem elég szemfüles, az nem is keveredik vissza a patakvölgybe soha, mert a terelőútként megjelölt jelzés teljesen más irányba vezet. Ezt a helyzetet észlelve visszatértünk a patakvölgybe, átvergődtünk a villanypásztorokon és a tiltótáblákon, majd jött a következő akadály: a Bitva. Híd volt valaha, de elvitte a víz, így hát hidat építettünk, és átmásztunk a patakon. Élménynek élmény volt, de jónéhányunk már amúgy is el volt ázva, hát ez még rátett egy lapáttal. Az átkelés után viszonylag követhetővé vált a jelzés - bár a legeltetés miatt lezárt terület még tartott -, de a nagy fű és a szakadó eső jól összedolgoztak, hogy ne csak cipőink, hanem nadrágjaink is csurom vizesek legyenek.

A völgyet elhagyva felkapaszkodtunk Szarvaskő várához (itt jártunk az évnyitó szakkörös túránkon is még szeptemberben), ahonnan rövid pihenő után immáron feltöltődve ballagtunk Döbrönte érintésével Gannára. Bár az eredeti túrakiírás szerint úgy terveztük, hogy Döbröntéről Tapolcafőre túrázunk, a csapat úgy döntött, hogy inkább a kupi erdő érintésével célozzuk meg Pápasalamont. Így is lett: közel két óra gyaloglás után már a kupi erdei iskolánál jártunk, ahol kisütött a nap! Táplálkozás, pihenés, játék - mindenkinek hirtelen jókedve kerekedett, és szinte nem is emlékeztünk már a délelőtt nehézségeire egészen addig a pontig, amikor is dörögni kezdett az ég... Gyors pakolás, és már szedtük is a lábunkat Pápasalamon felé, ahonnan a nagyalásonyi falubusz szállította haza a gyerekeket, a salamoniak pedig úriember módjára hazasétálhattak. 

A gyerekek többször is mondták, hogy ez volt az év legjobb túrája. Én úgy fogalmaznék, hogy szerintem mindegyik nagyon jó volt, de ez valóban kihívás volt, amolyan igazi kalandtúra!

Aki pedig szeretne csatlakozni az elmúlt esztendők hagyományaihoz, szeretettel hívunk mindenkit június 16-án a Természetismeret szakkör évzáró kenutúrájára, a Rábára! Várhatóan itt sem a szárazság lesz az úr! :)

Gyenes Viktor
szakkörvezető földrajztanár

 

 
IWIW megosztásFacebookTwitter

Csak regisztrált tagok szólhatnak hozzá!

Kereső

Legfrissebb fotók

Galéria

Belépés

Most Online

Nincs

Regisztráltak

Statisztika

Regisztrált tagok : 3166
Utoljára regisztrált : smjofpcndx1968
Ma : 0 új regisztrált
A héten : 0 új regisztrált
A hónapban : 274 új regisztrált

Kapcsolat

ankarada araç kiralama ankarada araç kiralama gnlk kiralık ev