A szerep a fontos, ahhoz kell öltözni

Arcok

„Nem az írott törvényeket kell betartani, hanem az íratlanokat.” – ajánlotta figyelmünkbe Görög Ibolya protokollszakértő a kardoskúti helyi lapos képzésen a kínai közmondást. Görög Ibolya 1987-től 99-ig hét miniszterelnök protokollfőnöke volt. A sors fintoraként tizenkét évi munka után telefonon mondtak fel neki. Hja, a protokoll. Azóta könyveket ír a viselkedéskultúráról és a felnőttoktatásban tevékenykedik.

- Mennyiben változtak meg az emberek öltözködési szokásai az elmúlt 10-20 évben?

- A nagy változás 90-ben jött a rendszerváltással, amikor az új politikusi gárda belépett. Akkor ők azt mondták, hogy egyéniségek, és emiatt valóban mindenfélék voltak. Úgy 3 év után ismerték fel, hogy a szerep, a politikusi munkájuk a fontos, ahhoz kell öltözni, és ekkor újra konzervatívok lettek. Ha a hétköznapi emberekről beszélünk, látszik, hogy az emberek anyagilag egy picit jobban élnek. A nagyon kínai piac, a bécsi turkálós trevira pulóveres világ elmúlt. Ma már az emberek igyekeznek öltözködni, színesebbek és elegánsabbak. Azért egyre másra rányomja a bélyegét a ruházkodásra a divat majmolása és a sportosság mímelése. Éppen tegnap láttam egy nőt, ötvenegynéhány éves, fekete haj kibontva, piros felső és egy fekete-piros mintás szoknya. Elöl hosszabb, hátul a fenekén meg rövidebb, ez most divat, és hozzá arasznyi magas sarkú cipő. Az emberek nem tudják lemérni, hogy a celebek által üvöltött divat nem azt jelenti, hogy az nekem jól áll. Sajnos bejöttek --- a hamis szerepek az öltözködésbe is.

- Az újságíróknak ugyan nincsen munkaruhájuk, de fel lehet-e őket ismerni az öltözködésük alapján?

- Sajnos fel, mert az újságíró a lehető elhanyagoltabb; lóg rajta a ruha, meg szakadt, sok helyre kell menni címmel minden, ami csak lehet, nagyon haragszom érte. Az újságírónak értelmiségi szerepet kell játszani, és ezt a szerepet kell tükröznie. Nem azt, hogy most ő sok helyre megy. Kit érdekel? Ahova jött, ott nézzen ki az adott témához, helyhez elfogadhatóan. Egyébként ez is általánosítás – és nagyon szégyellem is magam miatta, – mert vannak normálisan kinéző újságírók is. Nyilván mindegyikőjük számára nem lehet etikai kódexet előírni. Ahogy egy cégnél igen, egy újságíró társadalomban nem lehet ezt meghatározni. Azért nem mindegy, hogy kivel csinálnak interjút; egy himi-humi celebet kérdeznek meg, vagy állami vezető véleményére kíváncsiak. Ez nyilván két külön szerep, és ehhez nekik hozzá kell öltözniük.

- A helyi sajtó munkatársaitól a sztárriporterekig mennyire széles a skála viselkedésben, illetve öltözködésben?

- Alapviselkedésben sokszor jellemző „ez a laza vagyok, de én vagyok az okosabb, mert enyém a hatalom” című felállás. Vannak fővárosból lekerült, „hej, de én vagyok az akárki” félék, rajtuk látszik, hogy slendriánok és nem érdekli őket, hogy megadják a tiszteletet másoknak. Rájuk nem azt mondják, hogy ők, hanem azt, hogy ezek. Ők nem az újságírók, hanem ők az úgynevezett zujságírók. És ilyenkor hiába vannak a szakmában kivételek öltözködésben és kommunikációban, az emberek azt mondják, hogy ez a jellemző. Amit viszont örömmel vettem, hogy egyre több sajtós tiszteli az interjúalanyát, hozzáöltözik. A hivatását okosan végző újságíró az interjúalanyát tiszteli verbálisan és nonverbálisan is.

- Mennyiben lehet az öltözködés és viselkedés helyzetén javítani a szakmában, vagy általánosan, és a médiának lehet-e, illetve van-e ebben szerepe?

- Sajnos a tömegmédiáról, ha beszélek úgy általában, annak a most a mindent elsöprő érve, hogy eladhatóság, példányszám, nézettség. És ezért egyre alább mennek. Tehát már a Győzike-jelenség alatt is van két-három réteg, amelyeket el akarnak érni, és ezt nyilván öltönyben, nyakkendőben, konszolidáltan, szép mondatokkal nem lehet megtenni. És ezért eladják magukat. Tehát lemennek annyira alacsonyra, hogy a lelkem megszakad, hogy így már nem szabad! Például nagyon tipikus hiba, hogy a híradóban felkonferálás arról szól, hogy a falut elöntötte a víz, a néni vödörben viszi az ivóvizet. Felmondja, jön a film. Látjuk a falut elöntve vízzel, nénit vödörrel, és mi az alámondott a szöveg? A következő: a falut elöntötte a víz, néni vödörben viszi a vizet. Elmondja azt, amit látunk. Annyira alámennek, hogy a legprimitívebb is megértse, hogy ezzel a kicsit is műveltebbet már megsérti. Ez egy világjelenség, hogy lemennek még lejjebb, még lejjebb. Csak azt kellene felmérni a médiának, hogy ezzel elveszti azt, aki még kíváncsi lenne, mert hülyének nézik.

És mit tud tenni ez ellen a protokollszakértő?
A protokollszakértő megköszönte, hogy nagyon rendesen végigültük az előadását, a figyelmünket és – ahogy fogalmazott – egy verbális ajándékként egy Márai Sándor idézetet adott át, ami nagyon régi, és nagyon fontos gondolatot hordoz:
„A formákat pedig utolsó pillanatig be kell tartani. Étkezés közben, társalgás közben. Ágyban és asztalnál. S mikor mindegyre formátlanabbá válik az emberi együttélés: te maradj hűséges a köszönés, meghajlás, kézfogás, érzésnyilvánítás, véleményalkotás kialakult, végső és kristályos formájához. Egy korban, mikor mindenki azt követeli, hogy öltsél formaruhát, te járj csak következetesen zakóban, s este, ha éppen társaságba hívnak, ölts fekete ruhát. Nem a ruha, hanem a forma kedvéért. A műveltséget a köznapok apró reflexei mentik meg. Amikor egy korszak fölemelt ököllel jön ellened, te köszönj vissza, nyugodtan és udvariasan, úgy, hogy megemeled a kalapod. Nem tehetsz mást.”
Mi köszönjük, Görög Ibolya!

Sörösné Kolonics Erzsébet
Fotó: Rajki Judit

Kapcsolódó linkek:
Görög Ibolya honlapja
Kardoskút község weboldala - Napról napra


 
IWIW megosztásFacebookTwitter

Hozzászólások   

 
+3 #1 Mihály Molnár 2011-07-20 12:04
Nagyon tetszik az interjú.
 

Csak regisztrált tagok szólhatnak hozzá!

Kereső

Legfrissebb fotók

Galéria

Belépés

Most Online

Nincs

Regisztráltak

Statisztika

Regisztrált tagok : 3166
Utoljára regisztrált : smjofpcndx1968
Ma : 0 új regisztrált
A héten : 0 új regisztrált
A hónapban : 274 új regisztrált

Kapcsolat

ankarada araç kiralama ankarada araç kiralama gnlk kiralık ev