„Tegyük helyükre a világ dolgait!”

Arcok

Interjú Hencz Péterrel, a Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület elnökével

A katolikus templom tornyát nyáron ellepték a galambok. Sürgetővé vált a helyzet megoldása, hiszen e hívatlan látogatók rengeteg piszkot hagynak maguk után. Körültekintően kellett eljárnunk, mert a toronyban lakik egy, a szívünknek kedves gyöngybagoly pár is, akiket semmiképpen nem akartunk kilakoltatni.

A Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület helyezte el templomunkban a költőládát, így Hencz Péter elnököt kerestem meg ez ügyben, aki nemcsak baglyaink sorsát viseli szívén, hanem sok hasonló esettel is találkozott már. A helyszínen próbáltunk megoldást megtalálni, és közben beszélgettünk hobbiról, természetvédelemről és arról, hogyan jött létre az egyesület.

- Mikor kezdődött a természet iránti érdeklődésed?Hencz Péter PKTE elnök
- Mióta az eszemet tudom érdekeltek az állatok, nagyon szerettem őket megfigyelni.
Egyszer az iskolában volt egy természetvédelmi előadás, amit Erdélyi Gyula bácsi tartott, és ornitológusként saját megfigyeléseiről beszélt. Ennek hatására kezdtem komolyan foglalkozni a madarakkal. Később aktív tagja lettem a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek is.

- Mennyi időt emészt fel a hobbid?
- A munkán kívül szinte minden időmet erre fordítom.

- Hogyan jött létre az egyesület?
- 2006-ban gondoltuk úgy, hogy saját egyesületet hozunk létre. Abban bíztunk, hogy a lehetőségeink ezáltal megnőnek. Szervező társelnökként kezdtem meg a munkát, majd 2008-tól az egyesület elnökévé választottak. Jelenlegi taglétszámunk 47 fő, ebből olyan 10 fő az úgynevezett „kemény mag”.

- Mivel foglalkozik az egyesület?
- Először a Magyar Madártani Egyesületben végzett munkát végeztük tovább, hiszen attól, hogy önállóak lettünk a jó kapcsolat továbbra is megmaradt. Folytattuk a fehér gólya, a gyurgyalag és a gyöngybagoly védelmi programot. Október elején minden évben részt veszünk az Európai Madármegfigyelő Napok rendezvényen. Évente két alkalommal tavasszal és ősszel vándortábort szervezünk. Folyamatosan figyeljük a Nórápi- és a Kispodári halastó élővilágát, de kutatási területünk a Marcal-medence és az Ugodi erdők is. Rendszeresen végzünk madármegfigyeléseket, madárgyűrűzést. Készítünk és kihelyezünk madárodúkat etetőket, költőládákat is. Előadásokat is tartunk, főleg iskolásoknak. Ezt a munkát először Gyula bácsi végezte, de sajnos ő tavaly decemberben elhunyt, így azóta ezeket a programokat megpróbáljuk méltó módon továbbvinni. Rengeteg saját fotónk van, amiket a madármegfigyelések alkalmával készítettünk, ezekkel színesítjük az előadásainkat. Egyszer természetfotó kiállítást is rendeztünk a válogatásból. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságával, sőt önkéntes természetőri szolgálatot is látunk el. A természetvédelmi problémákról, védett fajok felbukkanásáról kölcsönösen tájékoztatjuk egymást. A hozzánk fordulóknak próbálunk segítséget nyújtani sérült madarak ápolásában, elhelyezésében is.

- Ki lehet tagja az egyesületeteknek?
- Mindenkit szívesen látunk, aki magáénak érzi hitvallásunkat és kitölti a jelentkezési lapot. Egyéb feltételünk nincs. Olyan pártoló tagok jelentkezését is várjuk, akik az aktív munkában nem tudnak, vagy nem kívánnak részt venni, de szívesen támogatják törekvéseinket.

- Hol érhető el az egyesület?
- Világháló oldalunk címe: www.pkte.hu, ezen kívül telefonon a 06-20/481-6390-es számon.
Postacímünk: 8591 Kéttornyúlak Váczi M. u. 27. Drótposta: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

- Hogyan találtatok rá a mi gyöngybaglyainkra?
- Nagyalásony határában is rendszeresen végzünk madármegfigyeléseket. Tavaly az egyik alkalommal, amikor átutaztunk a falun, feltűnt, hogy a katolikus templom tornya nyitott. Ez ma már nagyon ritka, mert éppen a galambok miatt a torony nyílásait behálózzák. Megálltunk, és körüljártuk a templomot. A sejtésem beigazolódott, mert több bagolyköpetet is találtunk. Pár helyi ember megkérdezése után jutottunk el Domonkos Gézánéhoz, aki nagyon kedvesen fogadott, és azonnal együttműködéséről biztosított bennünket. A torony átvizsgálása során megállapítottuk, hogy itt bizony gyöngybaglyok laknak. Marika nénivel megállapodtunk, hogy költőládát helyezünk el a toronyban. Bíztunk benne, hogy ezzel biztosítani tudjuk a baglyok zavartalanságát és talán a láda elfoglalása után költeni is fognak. Idén tavasszal jöttünk vissza a költőládát ellenőrizni és örömmel tapasztaltuk, hogy öt tojást raktak a baglyok. Nyáron a következő ellenőrzés során kiderült, hogy mind az öt tojás kikelt, ami elég ritka.

- Milyen sűrűn látogatjátok a kihelyezett költőládákat?
- Általában évente háromszor keressük fel őket. Ha szükséges, akkor kitakarítjuk a ládákat, de erre minden alkalommal nincs szükség. A bagolyköpetek tanulmányozása során képet kapunk a környék rágcsáló populációjáról is. Sajnos csak minden tizedik alkalommal van olyan szerencsénk, hogy a lakókról fotókat is tudunk készíteni, de a fényképezőgép minden alkalommal elengedhetetlen kellék.

- A madarakon kívül más állatok megfigyelését is végzitek?
- Elsősorban madarakat figyelünk meg, de minden más védett faj is érdekel bennünket. Legutoljára a Marcal mentén hódnyomokra bukkantunk. Sajnos az állatot még nem láttuk, de minden jel arra mutat, hogy nem kóborló állatról lehet szó.

- Hogy érinti munkátokat a vörösiszap ömlés?
- Sajnos a Marcal élővilága teljesen kipusztult. Rengeteg döglött hallal találkoztunk az elmúlt időben, ami egy folyamatot indított el, ugyanis a többi állat elfogyasztja ezeket a tetemeket.
A másik nagy probléma, hogy a Marcal medrében végeztek ugyan lúgmentesítést, de az elöntött lápos területeken a pH érték most is nagyon magas, 11-es értékeket mértünk még most hétvégén is. A területeket sok helyen vastag iszapréteg takarja, szinte olyan érzése van az embernek, mintha a Marson járna.

- Munkátok során milyen problémával találkoztok még?
- Az idei hideg tavaszt nagyon megsínylették a madarak. Rengeteg fehér gólya fióka pusztult el. Csak jövőre fogjuk pontosan megtudni, hogyan változott a környékbeli állomány. Más fajoknál is nagymértékű az állománycsökkenés. Van olyan gyurgyalag telep, ahol az eddigi harminc pár helyett már csak öt pár költ. További gond, hogy nem mindenhol fogadnak bennünket örömmel, főleg a magánterületeken tapasztalunk ellenséges magatartást. Több helyen is megakadályozzák a munkavégzésünket. Néha tudatlanságból, vagy érdektelenségből védett madarak élőhelye pusztul el. Volt olyan község is, ahol szintén bagoly költőládát szerettünk volna kihelyezni, de ezt nem engedték.

- A természetfotózás természetes velejárója a megfigyeléseknek?
- Én csak hat éve vettem az első fényképező gépemet, de már előtte is jártam másokkal fotózni. Legalább havonta egyszer kitelepülök leshelyre. Így sokkal jobban lehet megfigyelni a madarakat és kevésbé zavarom őket. Volt már, hogy egy fotóra vártam egy egész napot.

Lassan leértünk a toronyból és elköszöntünk egymástól. Péter, ha már úgyis itt van Nagyalásonyban sötétedésig még szeretne körülnézni a határban, hátha újabb élménnyel gazdagodik.

Szücs Tamás

 



Kapcsolódó linkek:
Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület
PKTE fotó
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Marcal Medence oldala
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága
Gyöngybaglyok a templomtoronyban

 
IWIW megosztásFacebookTwitter

Csak regisztrált tagok szólhatnak hozzá!

Kereső

Legfrissebb fotók

Galéria

Belépés

Most Online

Nincs

Regisztráltak

Statisztika

Regisztrált tagok : 3167
Utoljára regisztrált : otyheby
Ma : 0 új regisztrált
A héten : 0 új regisztrált
A hónapban : 275 új regisztrált

Kapcsolat

ankarada araç kiralama ankarada araç kiralama gnlk kiralık ev